This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
A Gazprom ellen szeptemberben a piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanújával indított uniós vizsgálat beszédes jele annak, hogy gyengül az oroszok európai vásárlókkal szembeni alkupozíciója. A hosszú távú gázszállítási szerződés újratárgyalása előtt álló Magyarország lehet a változások egyik fő haszonélvezője.
Igazi nagyhalra vetette ki a hálóját szeptember elején az EU versenyjogi hatósága, amikor bejelentette, hogy piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanújával hivatalos vizsgálatot indít a Gazprommal szemben. Brüsszel az egyszerre tíz országban még tavaly szeptemberben végrehajtott energiás razzia során olyan terhelő bizonyítékok birtokába jutott, amelyek alapján jó okkal feltételezhető, hogy az orosz mamutcég a közép- és kelet-európai piacon visszaélt monopolhelyzetével, az indokoltnál drágább gázárakon keresztül megkárosítva az ottani fogyasztókat.
A hír akkor is meglepetésként érte az orosz gázimportra szoruló Európával szemben hosszú éveken át magát nyeregben és kvázi érinthetetlennek érző Gazpromot, ha az EU versenyjogi hatósága a Microsoft ráncba szedésével a múltban már bizonyította, kész bárkivel ölre menni az uniós belső piaci szabályok érvényesítése érdekében. Az orosz gázmonopóliumnál a jelek szerint mégis még mindig hisznek abban, hogy az Európai Bizottság az európai energiaellátás biztonságára való tekintettel meghátrál az erőpróbában. "Ha a Microsoft hátat fordít Európának, akkor jön helyette más. A Gazprom azonban nem helyettesíthető csak úgy" - vélekedett a Figyelőnek egy az orosz céghez közeli forrás.
Néhány évvel ezelőtt talán még teljesen helytálló is lett volna ez a helyzetértékelés, ám az utóbbi időben az európai térfélen sokat változott a helyzet. A Moszkva és Kijev vitájából kikerekedett 2009-es gázválság szinte elektrosokként hatott az Európai Unióra. Brüsszel ráébredt arra, hogy a belső energiapiac létrehozása a legjobb válasz az oroszoktól való energiafüggőség csökkentésére. Az elszigetelt nemzeti energiapiacok egymással való fokozatos összekapcsolásával és az úgynevezett harmadik energialiberalizációs jogszabályi csomag végrehajtásával az EU-nak mostanra jelentős mértékben sikerült gyengítenie a Gazprom zsaroló potenciálján.
Az odahaza és Kelet-Közép-Európa jelentős részén is a feltételek diktálásához szokott orosz gázipari óriás számára komoly nehézséget jelent az új európai szabadpiaci szabályokhoz való alkalmazkodás. "Kívülről nézve úgy tűnik, Európa a Gazprom rovására próbálja megváltoztatni a saját rendszerét" - panaszkodott lapunknak egy az orosz oldalon játszó illetékes. Az egységes európai gázpiac kialakulása valóban ellentétes az orosz érdekekkel. A Gazprom az erősebb verseny és a gázellátás diverzifikálása miatt egyre kevésbé diktálhat, és ez komoly üzleti érdekeket sérthet.
Moszkvai szakértők szerint az orosz óriáscég láthatóan nem érti vagy inkább nem akarja érteni azt a logikát, amely szerint az EU-n kívüli országban bejegyzett cégként is ugyanúgy vonatkoznak rá az uniós szabályok a belső piacon, mint ha európai vállalkozás lenne. Az EU az elmúlt években rákényszerítette a legnagyobb tagállami energiavállalatokat arra, hogy a tisztességes piaci verseny érdekében eladják hálózataikat. Ha kivételeznének a Gazprommal és más nem EU-tagországi cégekkel, akkor az uniós gáztársaságok versenyhátrányba kerülnének.
ELNÖKI TILTÁS
Ez a filozófia azonban ma még meglehetősen távol áll a vertikálisan integrált orosz gázmamuttól, amely továbbra sem érti, hogy miért kell más vállalatok számára is méltányos hozzáférést biztosítania azokhoz a gázvezetékekhez, amelyek megépítésébe dollármilliárdokat fektetett. A 2009-es gázválsággal nagy öngólt lövő Putyin orosz elnök is hű maradt önmagához, amikor a kedvenc cége ellen indított uniós vizsgálat hírére azzal reagált: megtiltotta a Gazpromnak, hogy az orosz kormány engedélye nélkül bármilyen információt is átadjon.
Egy a Gazpromot jól ismerő forrásunk szerint ugyanakkor már Moszkvában is megindult a gondolkodás arról, hogy miképpen igazítsák hozzá a cég üzleti modelljét a változó európai szabályozói környezethez.
Ennek a szándéknak azonban egyelőre a vállalat vezetőinek nyilatkozataiban nem láthatók a jelei. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese például nemrég leszögezte, hogy a cég a jövőben is a szabad- (spot-) piacinál jellemzően nagyobb bevételt biztosító olajindexált árképzési formulát kívánja alkalmazni a hosszú távú gázszállítási szerződéseknél. Pedig éppen ez az egyik ellentmondásos gyakorlat, ennek kapcsán az uniós versenyhatóság most az oroszok körmére néz (lásd a keretes anyagot).
HÁTRÁNYOS SZERZŐDÉS
A Gazprommal jelenleg érvényes szerződés több szempontból is kedvezőtlen hazánknak. Az uniós versenyhatóság által megfogalmazott három vádpont mindegyike Magyarországra nézve is áll. A Gazprom korlátozta a gáz viszonteladását, más szereplőket nem engedett hozzáférni a vezetékéhez, és az olajéhoz kötötte a gáz árát. Ez utóbbi miatt aligha lehetne a Gazpromba belekötni, hiszen ezt a módszert más, elsősorban unión kívüli társaságok is alkalmazzák. A bizottság gyanúja szerint ugyanakkor az orosz mamutcég az olajár-indexálást diszkriminatívan alkalmazza a közép- és kelet-európai piacon, ahol domináns pozícióban van. Nyugat-Európában, ahol az orosz gáz csak 20-30 százalékát teszi ki az importnak, a Gazprom a 2000-es évek elején az uniós versenyhatóság nyomása előtt meghajolva belement a gázszerződések módosításába.
Az E.Onnal, az RWE-vel vagy az olasz ENI-vel újrakötött hosszú távú szerződések már egy vegyes, az olajár-indexálás mellett a jellemzően olcsóbb szabadpiaci nagykereskedelmi ármozgást is követő árképzési formulán alapulnak. Régiónkban azonban ugyanettől eddig következetesen elzárkózott. Emellett a vedd vagy fizess feltétel is hátrányosan érintette hazánkat. Eszerint a vevőnek egy meghatározott mennyiséget akkor is ki kell fizetnie, ha azt nem veszi át.
--
Szintén nem túl versenybarát lépés, hogy a jobb alkupozícióval rendelkező európai országok kedvezőbb feltételekkel tárgyalhatták újra a szerződéseket. Ezek következtében a közép-európai fogyasztók, köztük Magyarország annak ellenére jóval magasabb áron kapják a földgázt, mint a nyugatiak, hogy a szállítási költségek a kisebb távolság miatt ennek éppen az ellenkezőjét indokolnák.
A Corvinus Egyetem Regionális Energiakutató Központjának (REKK) becslései szerint Magyarországnak az olajár-indexálásból kifolyólag 2012 végén körülbelül 50 forinttal magasabb árat (130 forintot) kell fizetnie köbméterenként az ausztriai Baumgarten gáztőzsdéjén érvényes spotgázárnál. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban jelenleg nagyjából 30 forintba kerül egy köbméter gáz.
VÉGRE MI IS JÓL JÁRHATUNK
A térség országai most abban reménykedhetnek, hogy akárcsak néhány évvel ezelőtt Nyugaton, a brüsszeli versenyhatóság a kontinens keleti részén is keresztülviszi azt, hogy a Gazprom barátibb árakat szabjon. Kaderják Péter, a REKK vezetője szerint ha ez lenne a történet vége, abból elsősorban Magyarország húzhatna hasznot. A magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés 2015 végén jár le. Más térségbeli államok, így Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia 2008-ban és 2009-ben kötöttek új hosszú távú szerződéseket, amelyek 2020 körül járnak le. Ennél korábban nehéz lesz újratárgyalni őket.
--
Egy neve elhallgatását kérő elemző úgy véli: ha az Európai Uniónak sikerül elég egységesen és szigorúan fellépnie most a Gazprom ellen, akkor 2015-től, a lejáró hosszú távú szerződés újrakötésénél hazánk kedvezőbb feltételekkel kaphatja a gázt. Forrásunk becslése szerint, ha piaci árakon lehet megkötni a szerződést, akkor Magyarország évi 300-400 millió dollár veszteséget kerülhet el. Kérdés, hogy ennek az összegnek mekkora hányada szerezhető meg, és a pénz kinél csapódik le. Ha a kormány tervei komolyak az E.On gázkereskedelmi üzletágának államosítására, akkor 2015-ben már egy állami vállalat tárgyal a Gazprommal. A keletkező veszteséget így az adófizetők nyelik le vagy spórolják meg. Jelenleg az E.On szenvedi el a veszteséget, de a magyar lakossági fogyasztók olcsóbban kapják a gázt, mint amennyiért az E.On megveszi az oroszoktól. "Ha sikerülne a Gazprom ellen fellépni, akkor a vállalati fogyasztók olcsóbban vásárolhatnának gázt, a lakosságnak pedig kisebb mértékű áremeléssel kellene szembenéznie, mint enélkül" - mondja Pletser Tamás, az ING Bank elemzője.
--
A 2015-ös szerződés kimenetele nemcsak az unió szigorától, de Magyarország akkori alkupozíciójától is függ. A fogyasztás 25 százalékát adó hazai gáztermelés mellett addigra megépülhetnek a csatlakozások a szomszédos országok felé, esetleg bekapcsolódhat hazánk a cseppfolyósított gáz világpiacá-ra, és kiderülhet, mi a realitása a sokat halogatott Nabucco, illetve Nabucco West gázvezetéknek.
Jelenleg mindenesetre Magyarország kiszolgáltatott az orosz gáznak, Pletser Tamás szerint ez nem is változik jelentősen a következő három évben. Szerinte a gáz ára valamivel olcsóbb lesz, de nagy eséllyel megmaradnak a különböző feltételek az egyes európai országokkal, és a kis államok továbbra is a kedvezőtlen vedd vagy fizess feltétellel szerződhetnek.
Kaderják Péter optimistább: a REKK igazgatója úgy véli, hogy hazánknak akár az EU-elmarasztalás nélkül is lesznek ütőlapjai, főleg azért, mert 2015-re már új, alternatív fizikai kapacitások állnak rendelkezésre. "Semmiképpen sem szabad még egyszer olyan szerződést kötni, ami eddig volt. Az öngyilkossággal érne fel. Újra kell gondolni az opciókat, én nagyon jónak látom a magyar adottságokat" - nyilatkozta a szakértő a Figyelőnek.
GYÉVAI ZOLTÁN, Brüsszel - MÁRTONFFY ZSUZSA
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszej Miller Gazprom-vezér. Nem akarják érteni az uniós logikát Moszkvai olajfinomító. Barátibb árak Kelet-Európában?
KERETES
3 gyanú a Gazprommal szemben
A hosszú távú szerződésekben a földgáz viszonteladásának korlátozásával akadályozza a gáz tagállamok közötti áramlását, és ezzel felosztja a gázpiacokat.
Akadályozza a gázellátás diverzifikálását Közép- és Kelet-Európában (más piaci szereplőknek a gázvezetékhez való hozzáférés megtagadásával).
A gáz árának az olajéhoz való szelektív rögzítése révén tisztességtelen árakat kényszerített a közép- és kelet-európai fogyasztókra.
Translation - English The Observer
Natural gas monopoly
The inquiry by the E.U., started in September against Gazprom concerning suspicion, that it took unfair advantage of its superior market strength, is an expressive indication that the Russians’ bargaining position towards European consumers is weakening. Hungary, who is about to renegotiate a long term gas shipment contract, could be one of the main beneficiaries of the changes.
In the beginning of September the E.U.’s anti-trust authority set its sights on a really big fish, when it announced, that it was initiating an official inquiry against Gazprom, for suspicion of taking unfair advantage of its superior market strength. Brussels, in the course of an energy shakedown, which was carried out in ten countries simultaneously in September of last year, obtained such damning evidence, on the basis of which there is reasonable cause to assume, that the Russian corporate giant abused its monopoly position in the Central-Eastern-European market, causing financial damage to consumers there, through higher than justified natural gas prices.
The news struck Gazprom, that has for many years felt itself in the saddle and quasi untouchable against the Russian natural gas import dependent Europe, as a surprize, even though the E.U.’s anti-trust authority had proven in the past, by strictly disciplining Microsoft, that it’s ready to take on anyone in order to enforce the E.U.’s internal market regulations. According to the signs the Russian natural gas monopoly still believes, that the European Commission will back off from the showdown in consideration of Europe’s energy supply security. “If Microsoft turns its back on Europe someone else will take its place. Gazprom, however, can’t be replaced so easily” – argued a source of The Observer, close to the Russian company.
A few years ago this assessment may have been completely correct, but recently the situation has changed a lot on the European side of the field. The natural gas crisis spawned by the dispute of Moscow and Kiev affected the E.U. almost like an electric shock. Brussels realized that the creation of an internal energy market is the best solution to reduce its energy dependence from the Russians. By the gradual joining of isolated national energy markets and by enforcing the so-called third energy-liberalization law package the E.U. has managed to significantly weaken Gazprom’s blackmailing capacity.
For the Russian natural gas industry giant, that was used to dictating conditions at home and in a significant part of Central-Eastern-Europe, adapting to the European free market regulations causes serious difficulty. “From the outside it seems like Europe is trying to change its system at the cost of Gazprom”- complained to our paper an official who plays on the Russian side. The formation of a unified European natural gas market is indeed contrary to Russia’s interests. Gazprom can dictate less and less because of fiercer competition and the diversification of the natural gas supply and this could infringe upon some serious business interests.
According to experts in Moscow, the Russian corporate giant seemingly doesn’t understand or rather doesn’t want to understand the logic according to which as a company registered in a country outside of the E.U. the internal market regulations of the E.U. apply to it just the same as if it was a European company. The E.U. in recent years has forced the energy companies of its largest members to sell their networks for the sake of reasonable market competition. If they made an exception in the case of Gazprom and in the case of companies of other non-E.U. member countries, then the E.U.’s natural gas companies would be at a competitive disadvantage.
PRESIDENTIAL PROHIBITION
This philosophy, however, is still rather farfetched for the vertically integrated Russian natural gas giant today, which still doesn’t understand why they should provide fair access for other companies to the natural gas pipeline who, in the construction of which, invested billions of dollars. Russian president Putin, who lost face with the 2009 natural gas crises, has remained faithful to himself as well, when he reacted to the news about the E.U. inquiry against his pet company by prohibiting Gazprom from disclosing any information without the consent of the Russian government.
According to one of our sources who knows Gazprom well, at the same time, consideration has already started in Moscow as well, about how they should adjust the company’s business model to the changing European regulatory environment.
Signs of this intention, however, have not been visible in the statements of the company’s leaders. Alexander Medvedev, the vice-president of Gazprom for example recently pointed out, that the company intends to use the oil-indexed pricing formula for long term natural gas shipment contracts, which typically ensures higher revenue then the free market (spot) price. Although this is exactly one of the controversial practices, in connection with which the E.U. anti-trust authority is now dissecting the Russians (see: material in the frame).
DISADVANTEGOUS CONTRACT
The contract which is currently in effect with Gazprom is unfavourable to Hungary from several points of view. All the three counts of the indictment drafted by the E.U.’s anti-trust authority hold true in the case of Hungary as well. Gazprom has limited the resale of natural gas, hasn’t allowed other players access to the pipelines and has tied the price of natural gas to that of crude-oil. For the latter you could hardly pick a quarrel with Gazprom, since this method is used by other companies primarily from outside of the E.U., as well. At the same time, according to the suspicion of the authority the Russian corporate giant is applying their oil-idexed price discriminatively in the Central and Eastern European markets, where they are in a dominant position. In Western Europe, where Russian natural gas only amounts to 20-30% of imports, Gazprom, bowing to pressure from the anti-trust authority, agreed to the revision of natural gas contacts in the beginning of the 2000s.
The renegotiated long term contracts with E.ON, RWE and the Italian ENI are based on a mixed pricing formula, which besides the oil-index is also following the movements of the typically cheaper free market wholesale price. In our region, however, up till now they have consistently refused to do the same. Moreover the buy-or-pay condition has also affected Hungary detrimentally. According to this the customer must pay for a predetermined amount even if he doesn’t need it.
It also isn’t a competition friendly move, that European countries which are in a better bargaining position could renegotiate their contracts under more favourable conditions. As a consequence, Central European consumers including Hungary pay considerably higher prices for natural gas than Western Europeans, despite the fact that lower shipping costs because of the shorter distance would justify the opposite.
According to estimates by the Regional Energy Research Centre of the Corvinus University, as a result of oil-indexing at the end of 2012 Hungary will have to pay a 50 HUF higher price (130 HUF) per cubic metre than the currently effective spot natural gas price at the Baumgarten gas-exchange in Austria. In comparison: in the U.S a cubic metre of natural gas currently costs about 30 HUF.
AT LAST, WE COULD GET A FAIR SHAKE, TOO
The countries of the region can now hope, that just as a few years ago in the West, the anti-trust authority of Brussels will achieve, that Gazprom offer friendlier prices on the Eastern part of the Continent, as well. In the opinion of Kaderják Péter, the head of REKK, if this was the end of the story, primarily Hungary could benefit from it. The Hungarian-Russian long term natural gas shipment contract will expire at the end of 2015. Other countries in the region such as Poland, the Czech Republic, Slovakia and Romania signed new contracts in 2008 and 2009, which will expire around 2020. It will be difficult to renegotiate those sooner than that.
An analyst, who requested that we don’t disclose his name, opines: if the E.U. manages to act uniformly and strictly enough against Gazprom now, then from 2015, after the renegotiation of the expiring long term contract, Hungary could receive natural gas under much better conditions. According to our source’s estimate, if the contract could be signed at market prices, Hungary could avoid a $300-400 million loss per year. The question is what portion of this money can be obtained and who will be the beneficiary. If the government’s plans to nationalize the natural gas branch of E.ON are serious, then in 2015, a state owned company will negotiate with Gazprom. In this case the loss incurred will be swallowed by the taxpayers, or they will benefit from it. Currently E.ON suffers the losses, but Hungarian private consumers get the natural gas cheaper, than what E.ON pays for it to the Russians. “If we managed to act against Gazprom,
than corporate consumers could purchase natural gas cheaper, and private consumers would face a more modest price increase, than they otherwise would” – says Pletser Tamás, an analyst at ING bank.
The outcome of the 2015 contract depends not only on the E.U.’s strictness, but also on Hungary’s bargaining position at the time. Beside the domestic natural gas production, that accounts for 25% of consumption, by that time the connections could be built toward neighbouring countries, possibly Hungary could be connected to the world-market of liquid natural gas, and it could become clear, what the feasibility of the much postponed Nabucco and Nabucco West natural gas pipelines is.
Nevertheless, currently Hungary is dependent on Russian natural gas, according to Pletser Tamás this won’t change significantly in the next three years. He thinks that the price of natural gas will be a bit lower, but it’s very likely, that the different conditions between particular European countries will remain, and the smaller states will continue to get contracts under the unfavourable buy-or-pay condition.
Kaderják Péter is more optimistic: the head of REKK opines that Hungary will have trump cards to play even without the E.U.’s verdict, especially because by 2015 new alternative physical capacities will become available. “We must not, under any circumstances sign a contract like we have had up till now. That would be tantamount to suicide. The options have to be rethought, I think Hungary’s possibilities are very good.“- the expert stated to the Observer.
GYÉVAI ZOLTÁN, Brussels – MÁRTONFFY ZSUZSA
Russian president Vladimir Putin and Gazprom-chief Aleksej Miller. Moscow’s oil refineries don’t want to understand the E.U.’s logic. Friendlier prices in Eastern-Europe?
FRAMED
3 suspicions against Gazprom
In long term contracts, by limiting the resale of natural gas it’s hindering the flow of natural gas between member nations, and with this divides the market.
It’s hindering the diversification of the natural gas supply in Central and Eastern Europe (by denying access for other market players to the natural gas pipelines)
By the selective fixing of the price of natural gas to the price of crude oil it forces Central and Eastern European consumers to pay disreputable prices.
Expertise 
Portfolio